Tartalom:

1. Az ergonómiáról
2. A munkapszichológiáról
3. Összegzés

Ember-gép-környezet

A műszeres pszichológiai viszgálatok célja az emberi pszichés tevékenység megítéléséhez objektív adatok megszerzése. A feladatok sokoldalú (komplex) megközelítéséhez minél több szabatos (egzakt) mérésre van szükség, mivel a pszichés tevékenység is összetett, sok komponensű és több irányból mérhető megnyilvánulás.

Ezeket a műszereket széleskörűen alkalmazzák az ipar-, a közlekedés és a pályaválasztási tanácsadás területén, használhatók az alkalmazott pszichológiai tudományok (sport-, pedagógia-, műszaki pszichológia) gyakorlatában, valamint az orvostudományok egyes területein. A műszerek ipari alkalmazása megalapozottabbá teszi a képesség, a személyiség és a munkatartalom összehangolását, ellenőrizhetővé válik a dolgozó ember igénybevétele. A kutatások terén történő felhasználás hozzájárul a pszichikus jelenségek tudományos elemzéséhez.

A felhasználás során szerzett tapasztalatokat alapszoftverek (kézikönyvek) tartalmazzák, melyekben megtalálhatók az alkalmazáshoz szükséges információk: a vizsgált jelenség leírása, a vizsgálati feltételek, az instrukció, a mérési-, adatrögzítési tennivalók, a mérési eredmények feldolgozásának módja és az értelmezés szempontjai. (Ezekbe betekinthetnek a „pszichológiai műszereink” főmenüben.)

Ingerdiszkrimináció

A berendezések és a hozzájuk kapcsolód szoftverek szállítása mellet a STRUKTURA Instruments Kft. további szolgáltatása a műszerek üzembe helyezése, valamint a kezelés és működtetés betanítása előképzettséggel rendelkező részére.

A pszichológiai műszergyártás termékeinek alkalmazási köre jóllehet, hogy az egészségügyi, oktatási és tudományos/elméleti szférákra is kiterjed, ám a cégünk által előállított eszközök jelentős hányada elsősorban az ergonómiához (munkafolyamatokkal és ezek optimális megszervezésével foglalkozó tudományághoz), munkapszichológiához, illetve a pszichológia egyéb, vonatkozó tudományterületeihez (emlékezet, reakcióidő, pályaválasztás, képességfejlesztés, tréning stb.) kapcsolódik.

Fontosabb alkalmazási területek:

• Ergonómia
• Munkapszichológia
• Pályaválasztási tanácsadás
• Klinikai jellegű vizsgálatok
• Sportpszichológiai vizsgálatok
• Rehabilitációs és igénybevételi vizsgálatok
• Célszemélyek kiválasztása speciális jellegű feladatokra.

Az emberi agy

Vissza az oldal tetejére

Minthogy a tudományos-technikai haladás következtében egyre hatékonyabbá, korszerűbbé, ugyanakkor bonyolultabbá és komplexebbé váló eszközök napról napra nagyobb követelményeket támasztanak a technikai eszközökkel kapcsolatba kerülő emberrel szemben. Éppen ezért elengedhetetlen a termelés és egyéb tevékenységek folyamatainak optimalizálása és a biztonságos munkavégzés érdekében az EMBER-GÉP-KÖRNYEZET mint rendszer vizsgálata. Meg kell ismernünk tehát ezen összetevők kapcsolatait, kölcsönhatásait az optimális munkavégzés érdekében. Az ERGONÓMIA az ember – technikai eszköz – környezet rendszerének összhangját szem előtt tartva e rendszer működését eredményesebbé, pontosabbá, megbízhatóbbá tevő megoldásokat keresi és vizsgálja.

Az ergonómia főbb kutatási területei:

• az ember által felhasznált technikai eszközök hatékony felhasználását befolyásoló tényezők vizsgálata,
• az ember által felhasznált technikai eszközök azon elemeinek vizsgálata, melyekkel kapcsolatba lép, illetve amelyekre hatást gyakorol,
• az üzemeltetett technikai eszközök fizikai környezetének jellemzőinek vizsgálata,
• a rendszer működtetésére kiválasztott emberek (dolgozók, alkalmazottak) létszámára, típusára, tevékenységük és együttműködésük módjára vonatkozó összefüggések vizsgálata,
• a vizsgált személyek fiziológiai, pszichológiai képességeinek és egyéb jellemzőinek elemzése,
• a rendszer által emberre mért terhelés mértékének vizsgálata, illetve e terhelés hatása a dolgozó egészségi állapotára, teljesítményére, motivációs rendszerének alakulására.

Útvonalkeresés

Megalapozott gyakorlati javaslatokat csak akkor lehet tenni, és csak akkor lehet véleményt alkotni a különböző szervezkedési intézkedések hatékonyságáról, ha ismerjük a munka nehézségi fokát, melyet többek között az emberi szervezetben különböző szituációkban végzett munkatevékenység végrehajtása során előidézett elváltozásokról szerzett információk alapján határozhatunk meg. Azaz a munkaszervezési intézkedések hatékonysága nemcsak gazdasági, hanem fiziológiai és pszichológiai ismérvek függvénye.

Vissza az oldal tetejére

Egyensúly

A munkapszichológia a pszichológia azon ágazata, mely a munkavégző emberek munkakörnyezetben végzett tevékenységének pszichológiai vonatkozásait vizsgálja a munkás jóléte és a termelés hatékonysága végett. Így a munkapszichológia egyaránt foglalkozik a dolgozóval, az üzemben található fizikai környezettel és gépek kidolgozásával is. Ám alapvetően a dolgozó ember és a környezet, illetve a gépek kapcsolata érdekli (például hogy a zaj miként befolyásolja a termelés hatékonyságát).

A munkapszichológiát olyan modernizációs, társadalmi-gazdasági folyamatok hívták életre, mint a nagymértékű gépesítés, az egyidejűleg vezérelt tárgyak számának növekedése, a technológia fejlődése, a távirányítású vezérlés elterjedése és ezekből következően az egyéni felelősség és szakképzettségi igény megnövekedése. Vagyis napjainkban egy dolgozó embernek gyors döntéseket kell hoznia, egy időben több ingerre kell figyelnie, szimbólumokat kell memorizálnia stb. A gépesítéssel tehát csökken a munkás fizikai igénybevétele, ám ezzel arányosan megnövekszik a szellemi éberség, így a munkapszichológia jelentősége is.

A gépesítés tehát közel sem kényelmességet jelent, sőt, szellemileg sokkal inkább leterhelheti az adott munkást egy bonyolult munkafolyamat távirányított, gépi vezérlése. Pszichés túlterhelést okozhat tehát az a gép, mely nincs az ember sajátosságaihoz igazítva. Számos megbetegedés léphet fel a neurotikus kifáradás következtében: gyomorfekély, vérkeringési zavarok és egyéb, pszichoszomatikus betegségek. Az automatizált, felgyorsult világ tehát számos „káros mellékhatást” hozhat maga után.

Figyelem

A munkapszichológia célja a termelékenység optimalizálása. Vagyis összhangba kell hozni a termelés hatékonyságát és a munkások elégedettségét, minthogy elviekben még mindig a munka van az emberért, a közösségért, és nem fordítva. A munkapszichológus javaslatokat tehet ennek érdekében, ellenőrzi az adott vállalat munkakörülményeit.

A munkapszichológia feladata ezen problémák felismerése, feltárása és lehetőleg hosszú távú orvoslása. Ez azt jelenti, hogy helyileg, speciálisan az adott országra, üzemre jellemzően választ adjanak a dolgozó emberekkel kapcsolatban felmerül legfontosabb munkalélektani kérdésekre. Az ergonómiához hasonlóan így a munkapszichológia is az ember – munkakörnyezet – termelési tevékenység három fő kérdéskörével foglalkozik. A munkapszichológus így a betanítással, ösztönzéssel, a munka és a pihenési rend kialakításával kapcsolatos javaslatokat tesz, mely javaslatok remélhetőleg javulást eredményeznek az ember – munka – környezet trió kapcsolatában.

Stimulus - Reakció

A munkapszichológia feladatai így:

• Alkalmassági vizsgálatok
• Szervezeti lélektan, szociálpszichológia (pl. döntéshozatal, kommunikáció, hatalom, vállalat felépítése, kiscsoportok)
• Motiváció, attitűd, morál (pl. megelégedettség, teljesítmény és motiváció, anyagi és erkölcsi ösztönzés)
• Műszaki pszichológia (pl. ember-gép elv, berendezés- kialakítás, jelző- és kezelőelemek tervezése)
• Rendszerelemzés (pl. emberi hibázás, folyamat-, művelet- és mozdulattervezés, teljesítménymérés, munkaértékelés)
• Rehabilitációs és igénybevételi vizsgálatok
• Munkafeltételek, környezeti tényezők (pl. vizuális és akusztikus környezet)
• Módszertan (pl. kísérlettervezés, skálázás)
• Képzés, oktatás (pl. fejlesztés, vezetők és beosztottak képzése)
• Rendszertervezés és rendszerelmélet (pl. modellek, a tervezés emberi tényezői)
• Általános munkapszichológia (pl. tárgya, története, helyzete, távlatai)
• Vezetés (pl. vezetési stílusok, elméletek, eszközök)
• A dolgozó ember jellemzői (pl. izmok, anyagcsere, testméret, mozgás, idegrendszer, észlelés)
• Baleset, biztonság, elfáradás
• Gyakorlati alkalmazások (pl. meózás, szállítás, esztétika, építészet, környezet)
• A dolgozók értékelése
• Munkaszervezés
• Kisebbségek problémái
• A szakszervezet és vállalatvezetés viszonya

A munkapszichológia különféle területeket vizsgál, így például a munkás alkalmassága, motivációja, attitűdje, a munka- és a munkásmorál, rendszerek és modellek működése, munkafeltételek, környezeti tényezők, tanulási képességek, munkaszervezés stb.

Műszereinkhez így az alábbi tudományterületek szerint csoportosíthatók:

Műszer	Tudományterület neve
	Általános pszichológia: reakcióidő, figyelem, emlékezet vizsgálata
	Személyiségpszichológia: pályaválasztás, kiválasztás
	Szociálpszichológia: munkacsoportok működése, dinamikája, szerepek, normák stb.
	Pedagógiai pszichológia: képességfejlesztés, tréning

Vissza az oldal tetejére

Összeségében tehát a munkapszichológiát, így műszereinket is az élet számos területén alkalmazzák. Szerepük fontos a munkát végző személyzet kiválasztásánál és értékelésénél. Műszereink segítségével megállapítható, hogy alkalmas-e a vizsgált személy az adott munkakör ellátására?

Továbbá tréninghez, továbbképzéshez használatosak, hogy a képzési szükségletek azonosíthatók, és a képzés tervezhető, kivitelezhető és értékelhető legyen

A teljesítményértékelésnél is fontos szerepe van műszereinknek, minthogy a munkateljesítmény lényeges aspektusai azonosítáhatóvá válik, kialakított teljesítményértékelő rendszerkkel és különféle értékelési technikák alkalmazásával.

Minthogy a munkapszichológia a változás (például vállalati vagy üzemi reformok) megvalósításában is részt fontos szerepet játszik, így műszereink a szervezeti változásoknál is alkalmazhatók. A rendszerek és kapcsolatok elemzésében nyújt segítséget a lehetséges változások szempontjából.

Bogen-Lipman kalitka

S ezzel szoros összefüggésben műszereink ergonómiai vizsgálatok végrehajtására is alkalmasok, alapvetőek lehetnek a munkaeszközök és a környezet elemzésében, tervezésében az ember fizikai és szellemi sajátosságaihoz igazodva.

A műszerek emellett a pályaválasztási tanácsadással kapcsolatban nyújthatnak segítséget. Az egyéni képességek és érdeklődés elemzésével, illetve ezek a foglalkozásokra vonatkoztatott alkalmazásával adhatnak támpontot az egyén számára legmegfelelőbb munkakör kiválasztásában.

A személyközi érintkezéshez kapcsolódó készségek megismerése és fejlesztése is szükséges a munka, illetve a munkakör ellátásához. A vezetői készség, tárgyalási készség, csoportmunka, kapcsolattartás stb. fejlesztése elengedhetetlen fontosságú az optimális munkavégzéshez. Műszereink ebben is a szakemberek és a munkavállalók segítségére vannak.

A munkapszichológia segítségére lehetnek műszereink az esélyegyenlőség biztosításában a kisebbségi csoportok munkahelyi megfigyelése és erősítése által.

Műszereink továbbá hozzájárulnak a foglalkoztatási biztonsághoz és a munkavállalók egészségéhez. A balesetek okainak vizsgálatában és balesetmegelőző intézkedések szorgalmazásában nagy segítségre lehetnek műszereink.

Megtervezhetőség

A pszichológiai vizsgálóeszközök ugyanakkor alkalmasak a munkatervezéshez is. A műszerekkel végzett vizsgálatok hozzájárulhatnak a feladatok megszervezéséhez, hogy a munka kielégítő és motiváló legyen.

Végül, de nem utolsó sorban pedig az eszközeinkkel végzett vizsgálatokból következtetéseket vonhatunk le a munkavállalók attitűdjével kapcsolatban. Választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint például, hogy a munkások milyen, munkájukkal kapcsolatos nézeteket vallanak, illetve hogyan élik meg a munkát. A jólét és munka kapcsolatának vizsgálata rendkívül fontos, minthogy a munkastressz és a munkanélküliség kialakulásának hátterében meglapuló tényezők alapvető befolyással bírnak. A stressz tényének, mértékének és okának felderítése az optimális

Felhasznált irodalom:

Klein Sándor: Munkapszichológia. Budapest: EDGE, 2000.

Vissza az oldal tetejére